A jóval 300 fő alatti lélekszámú község népessége az elmúlt évtizedekben folyamatosan fogyott , mára úgy tűnik, hogy a népességcsökkenés megállt. A helyi lakosság száma 1960-ban még 628 fő, 1970-ben 447 fő, 1980-ban 374 fő, 1990-ben már csak 269 fő volt, 1980 és 1990 között a községből 52 lakossal több vándorolt el, mint ahány odaérkezett. Az 1990-es évek elején a községben a 60 éven felüliek száma meghaladta a 110 főt, miközben a 14 alattiaké nem érte el a 30-at, ami egyértelműen jelzi a helyi lakosság gyors elöregedését. Bár az általános iskola 8 osztályát a helyi lakosság több, mint fele elvégezte, a középfokú végzettségűek aránya alig éri el az 5%-ot. A gazdaságilag aktív korú népesség közel fele nemrég még a megye nagyobb településeinek munkahelyeire ingázott, ám 1990 után helyzetük a munkahelyek megszünése miatt nehezebbé vált. A foglalkoztatottak 85%-a fizikai dolgozó, többségük ipari foglalkozású, de a kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenységet végzők aránya sem alacsony. 1996 őszén a településen 15 férfi és 7 nő volt munka nélkül, főként ipari foglalkozásúak. Baskón az alapellátást szolgáló intézményhálózat szinte teljesen hiányzik, a falunak nincs sem orvosa, sem oktatási intézménye. A baskóiaknak a legtöbb ellátási jellegű szolgáltatásért Abaújszántóra kell utazniuk. Idősek klubja viszont működik Baskón, ahol 45, erre rászoruló szemény részére biztosítják a szükséges ellátást. A kultúrális szolgáltatást a helyi könyvtár (amelynek állománya 2 ezer kötetből áll) és az ifjúsági klub nyújtja.

A településen 3 jogi személyiségű gazdasági szervezet – mezőgazdasági szövetkezet – működik. Emellett 2 költségvetési szervezet és 2 szolgáltató jelelgű nonprofit szervezet van a faluban. Baskón 30 egyéni vállalkozó folytat különféle típusú gazdasági tevékenységet, közülük 5 szelelmi szabadfoglalkozású, 11 kiskereskedő, 1 mezőgazdasági vállalkozó és 13 kisiparos. A kisiparosokból 3 foglalozik közlekedési jelelgű és 7 személyi szolgáltatásokkal.